Érsekújvár 

Érsekújvár történelme 

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában. A Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. A város a Kisalföld északi részén fekszik és a Nyitra folyó partján épült, melyet az itt kialakított Nyitra-csatorna kapcsol a Vág folyóhoz. A városhoz tartozik Jánosmajor (Jánov dvor) és Nyitrai-telep (Nitrianska osada) is.

Fontos forgalmi csomópont rendelkezik vasúti pályaudvarral és a 64-es (Komárom-Nyitra) és a 75-ös (Vágsellye-Sáró) országos főutak találkozásával. A városnak 1932 óta repülőtere is van. Ma elsősorban sportlétesítményekről ismert a város és jégkorongban az érsekújvári bikákat lehet kiemelni. Az 1982-ben átadott Egyetemi Kórháza révén országos jelentőségű egészségügyi központtá vált.

Lakói a 16. század végéig csaknem kizárólag magyarok voltak, ezután a háborúk hatásaként más nemzetiségek is megjelentek.[3] Egészen a második világháború végéig a magyar elem maradt a domináns a városban. Az azt követő időszakban folyamatosan csökkent és a 2021-es népszámláláson a számuk a lakosság 21,44%-a (8101 ember) mondta magyarnak magát. Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába körülbelül a gyerekek tizede jár. A magyar óvodáknak köszönhetően azonban elmondható, hogy oda szlovák gyermekek is járnak.[4] A város műemlékeinek nagy része a második világháború alatt megsemmisült.

Fekvése

Érsekújvár a Kisalföld északi részén – amelyet Szlovákiában Dunamenti-alföldnek neveznek –, a Nyitra partján található. A várostól 6 km-re keletre folyik a Zsitva, a várostól északra pedig a Tormás patak. A város az Érsekújvári-lapályon terül el, amely – mint neve is mutatja – régen kiterjedt mocsár volt. 119 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik. 100 km-re van Pozsonytól, és 120 km-re Budapesttől.

Közigazgatás

Érsekújvár a Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. Nyitra vármegyéhez tartozik annak alapítása óta. A trianoni békeszerződés előtt a vármegye egyik járása volt az Érsekújvári járás. Ennek székhelye 1886-tól – amikor a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük – Nagysurány volt. Maga Érsekújvár azonban az 1871-es községi törvény megalkotásától kezdve rendezett tanácsú város volt, így nem tartozott a járáshoz.

A város 1918-tól csehszlovák fennhatóság alá került, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. A Csehszlovákiához került korábbi magyar területeken 1918-tól 1922-ig a régi közigazgatási felosztás maradt érvényben, de az Érsekújvári járás székhelye ekkor már Érsekújvár volt.

1922-ben Csehszlovákia közigazgatási felosztását átalakították, úgynevezett nagymegyéket hoztak létre, a mai Szlovákia területén hatot, melyek közül Érsekújvár és az Érsekújvári járás a Nyitra székhelyűhöz tartozott. A városok nagy részét ekkor a járásokhoz csatolták, így Érsekújvár az Érsekújvári járás része lett. 1928-ban a nagymegyék megszűntek, ezután Szlovákia területe közvetlenül járásokra oszlott, de ezek határai lényegében változatlanok maradtak.

A város és környéke az első bécsi döntéstől (1938) a moszkvai fegyverszünetig (1945) ismét Magyarország része, ez idő alatt az ekkor létrehozott Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye székhelye volt. 1939. július 15-én megyei várossá alakult. E rangot 1945-ig tartotta meg, amikor ismét Csehszlovákiához került és a járáshoz csatolták, melynek továbbra is a székhelye maradt.

Az Érsekújvári járás 1945-től 1960-ig a Nyitrai kerülethez tartozott, majd 1990-ig – jelentősen megnövekedett területtel – a Pozsony székhelyű Nyugat-Szlovákiai kerülethez. 1990-ben megszűntek a kerületek, Szlovákia ismét közvetlenül járásokra (Okres) oszlott. 1996-ban azonban megint hat kerületet hoztak létre, melyek közül az Érsekújvári járás ismét a Nyitraihoz tartozik.

Akikre büszkék lehetünk